|
SZENTKUTHY MIKL�S
(1908-1988)
Ha az olvas� ember Szentkuthy Mikl�s k�nyveit olvassa, �gy kell szakadatlanul egy�tt tartania a szerz�vel, mintha besz�lget� t�rsak voln�nak. Gyakran egyet kell �rteni vele, m�skor egyenest vitatkoz�sra ingerel, olykor m�g azt is k�ts�gess� teszi, hogy val�ban �gy gondolja-e, ahogy mondja, vagy egyenest ki akarja k�nyszer�teni bel�l�nk a logikai hiba felismer�s�t. De ak�r egy�tt j�r gondolatmenet�nk, ak�r ellentmondani sz�nd�kozunk - j�l �rezz�k l�lekbeli izgalm�t �s saj�t lelk�nkben azt az izgalmat, amit fel�bresztett. Sz�mos esetben pedig azt se tudjuk, mif�le m�faj szab�lyai szerint k�zli k�zlend�it. Reg�ny-e, amely kalandos elm�lked�sekbe visz? Vagy gondolatokban gazdag essz�, esetleg nagy tanulm�ny, amelyben azonban cselekm�nysorok j�tsz�dnak, �rdekesen egy�ni h�s�kkel? Ily m�don, ha olvas�j�v� szeg�dt�nk, meglehet, hogy hossz� id�n �t nem tudjuk egy�rtelm�en sem �rtelmezni, sem �rt�kelni, amit mond. Egyszerre azonban - tal�n magunknak sem merj�k bevallani - az a v�lem�ny alakul ki benn�nk, hogy nemzed�k�nknek � volt a legnagyobb, legegy�nibb, legeur�paibb, legvil�girodalmibb pr�za�r�ja. Noha alig-alig lehetett kijel�lni hely�t a m�fajok t�rk�p�n. Ez nem vonatkozik az egy�rtelm�en reg�nynek fel�p�tett, szeml�letes kork�peket rajzol�, gazdag kult�rt�rt�neti h�tter� muzsikus�letrajzaira. Ezek - a Mozartr�l sz�l� Divertimento, a Doctor Haydn �s a H�ndel - igazi reg�nyek, a m�faj hagyom�nyos �rtelm�ben, csak pomp�s nyelvezet�k ad egy�ni sz�nezetet cselekm�ny�knek is, ismeretterjeszt� anyaguknak is. Ha csup�n ezeket �rja, akkor el�kel� helye volna �s maradna t�rt�nelmi-kult�rt�rt�neti reg�nyeket �r� sikeresebb, vagy elhom�lyosult eml�k� kort�rsai k�r�ben: Sz�nt� Gy�rgy, Koroda Mikl�s, Kom�romi J�nos, Vit�nyi J�nos igen j�, de m�gsem korszakmeghat�roz� m�ltid�z�seinek sor�ban.
Azok a legjellemz�bb Szentkuthy-k�nyvek, amelyeknek nem egy-egy meghat�rozott, hiteles m�v�sz a h�se, �gy t�nnek, mintha ugyanannak az �n�br�zol�snak, �nkeres�snek �s a vil�g �rtelme keres�s�nek szakadatlan reg�nyfolyama volna. A szerz� �nmag�t keresi akkor is, ha k�zben t�rt�nelmi, mitol�giai vagy mondabeli k�pzelt �s hiteles egykori alakok �tv�zet�t vallatja vagy vall r�luk. Mert Szentkuthy Mikl�s, az �ri�si ismeretekkel gazdag tud�s� k�z�piskolai angol-magyar szakos tan�r, olykor di�kok igen kedvelt oszt�lyf�n�ke l�lekben gyakorta k�zel �rzi mag�t az ezer �v �ta n�hai II. Szilveszter p�p�hoz (aki egy�bk�nt a maga kor�ban �gyszint�n igen m�velt f�rfi volt �s j� ideig nagyra becs�lt tan�rk�nt is m�k�d�tt). De ha kult�rt�rt�neti hiteless�ggel felid�zi ezt a szentt� avatott politikus-tud�st, n�mik�pp az is eml�keztetni fog egy huszadik sz�zadbeli, �zig-v�rig budapesti �rtelmis�gire. Hiszen Szentkuthy nem csak azt akarja kifejteni, hogy milyenek voltak a p�ld�l�z�sra alkalmas hajdani emberek, hanem ezekkel a r�gi p�ld�kkal �rthet�bb� igyekszik tenni �t mag�t, aki elmes�li �ket.
Ez azonban csak akkor der�l ki egy�rtelm�en, ha nem csak belek�stolunk a soksz�n� �letm�be. Mert ha csak az indul�st l�tjuk, nem tudjuk mi minden fog kikerekedni. Ha azonban csak a k�vetkezm�nyek egy-egy szelet�vel tal�lkozunk, nem l�tjuk az �sszef�gg�st, hogyan is indult �s merre tart az eg�sz. A kezdet akkor volt, amikor a m�g kisdi�k tudom�sul vette, hogy milyen k�b�t� a k�lt�szet �s milyen �ttekinthetetlen az az eg�sz vil�g, amely ihlette ezt a k�lt�szetet. Mindezt csak a k�s�bbi m�vek visszaeml�kez�seib�l vehetj�k tudom�sul. Ehhez azonban nem elegend� az alkot�folyamat kezdet�t megismerni. S�t egyenest megzavar�, ha csup�n ezt ismerj�k. Ez 1934-ben t�rt�nt, akkor jelent meg Szentkuthy Mikl�s igen nagy terjedelm� reg�nye, a Prae. Igaz, doktori disszert�ci�ja az angol renesz�nsz h�res dr�ma�r�ir�l m�r h�rom �vvel kor�bban napvil�got l�tott, akkor m�g csal�di nev�n, Pfiszterer Mikl�sk�nt, ez azonban csak azt adta h�r�l, hogy szerz�je alaposan felk�sz�lt fiatal tud�sa az angol nyelvnek �s irodalomt�rt�netnek. Az irodalmi azonnali felt�n�st a Prae hozta. Ezzel a k�nyvvel m�ig is csak vitatkozni lehet, megnyugtat� �rt�kel�se nincs, de nem hagyja nyugodni azt, aki egyszer elolvasta, vagy ak�r beleolvasott, azut�n odav�gta. A latin "prae" sz�cska azt jelenti: "el�tt". A v�ghetetlen sz�veg-k�sahegy azt keresi, hogyan is kezd�dik odakint is �s idebent a tudatban is. Mint reg�nyc�met tal�n �gy ford�thatn�k magyarra: "Mindenek el�tt". Ezt kergeti a szerz� a szabad gondolatt�rs�t�sok szesz�lyes �tjain. Aligha k�ts�ges, hogy James Joyce Ulysses-e volt felszabad�t� hat�ssal a sz�pirodalom kalandjaira indul� Szentkuthynak. Nagyon sok �vvel k�s�bb le is merte ford�tani Joyce oly nagy hat�s� �s oly vitatott f�m�v�t. (Ennek az Ulyssesnek k�t magyar ford�t�sa is van: G�sp�r Endr�� �s Szentkuthy Mikl�s�, egyik brav�rosabb, mint a m�sik... �s term�szetesen nem is eml�keztetnek egym�sra, mivel v�ghetetlen angol sz�j�t�kait a magyar nyelv e k�t b�v�sze mer�ben m�s magyar sz�j�t�kokkal tette a mienk�v�.) De az angol st�lus �r b�v�sze egy t�le mer�ben idegen jellem tudatm�ly�t t�rja fel, Szentkuthy pedig magamag�t kutatja a szesz�lyesen k�gy�z� gondolatmenetekben. �s alighanem az der�l ki az �nkutat�sb�l, hogy - legal�bbis egyel�re - val�j�ban semmi sem �rthet�, �mb�r egyre t�bb jut a kutat� ember esz�be.
Hossz� kit�r�k ut�n ez fog folytat�dni az �rthetetlent egyre jobban az �rthet�v� k�zel�t� vallom�s, tan�s�gt�tel, eml�kid�z�s �s igazs�gkeres�s k�nyv�ben, amelynek a c�me: Az egyetlen metafora fel�. Ez el�sz�r 1935-ben jelent meg, de ez b�v�lt �vtizedr�l �vtizedre az Orpheus f�zetekben, amelyekb�l �vtizedek alatt �ssze�llt a Szent Orpheus brevi�riuma, s amely 1935-t�l 1983-ig, teh�t csaknem f�l �vsz�zadon �t k�sz�lt, gazdagodott, eg�sz�lt.
K�zben sok mindent gondolt v�gig �s k�l�nb�z� jelleg� k�nyveket �rt. Tisztelt tekint�ly volt, de felett�bb mag�nyos jelens�g irodalmunkban. �ltal�ban �rthetetlennek tekintett�k, de m�gis �rdekesnek tartott�k, olvast�k, aff�le politik�t�l mer�ben idegen k�l�ncnek v�lt�k, akik politik�t ig�nyeltek volna, de ez a k�l�nc h�rn�v m�gis megmentette att�l, hogy tilts�k k�l�n�s k�l�n�ll�s�t. � pedig b�lcsen mosolyogva t�rte, ha az illet�kesek aff�le �t�d�tt alaknak tartott�k. B�lcsess�ge �s j� idegzete volt ahhoz, hogy sz�v�lyes j�viszonyban legyen azokkal, akik k�zt idegenk�nt �lt.
Meg is tudott �lni ebben az elt�rt k�l�n�ll�sban. 1957-t�l kezdve mindhal�lig m�r csak f�ggetlen �r� volt. Sokat ford�tott, f�leg angol �s amerikai szerz�kt�l. Zen�sz�letrajzain k�v�l olvasm�nyos - de mindig gondosan eleg�ns st�lus� - reg�nyeket �p�tett fel fest�kr�l �s �r�kr�l is, ezek k�zt kit�n� �letreg�nyt D�rerr�l, Goeth�r�l. Remek, kalandos-mozgalmas hangj�t�kokat is �rt k�l�nb�z� kult�rt�rt�neti t�m�kb�l. �s hab�r sohase tartozott semmif�le irodalmi k�rh�z vagy csoportosul�shoz, minden�tt sz�vesen l�tt�k. N�pszer� cseveg� volt magas, nagy test� alakj�val, hadar� besz�d�vel, csapong�saival a k�l�nb�z� t�m�k k�z�tt. Akik fiatal kora �ta ismert�k, �gy gondolt�k, hogy �vtizedek alatt sem v�ltozik. Soha nem t�nt ifj�nak, sohasem hatott �regnek. Mozg�kony ember volt. Ha belelend�lt a besz�dbe, k�t k�zzel, nagy mozdulatokkal nyomat�kos�totta a szavakat. Olyannak t�nt, mint aki semmib�l sem csin�l gondot, mintha oda se figyelne a k�r�l�tte kavarg�, olykor alaposan kavarg� �letre. De mintha beteg se lett volna soha - legal�bb is �gy t�nt azoknak, akik �gy v�lt�k, hogy ismerik. �mb�r alighanem csak nagyon kevesen ismert�k igaz�n: a m�v�sz, a b�lcs, az olykor boh�ckod�an cseveg�, sokat tud� n�pm�vel� ugyan�gy elfedte a legbels� embert, mint brav�ros st�lusv�ltozatai ink�bb sejtett�k, mint k�z�lt�k, hogy val�j�ban mit is gondol. �letm�v�nek legszentkuthybb darabjai - a Prae, az Egyetlen metafora fel� �s a v�ghetetlen Orpheus-t�rt�netek - mind �jabb feladatokat adhatnak a rejtv�nyfejt�knek, hogy mi minden van a mag�ban is �rdekes felsz�nek alatt. �s k�zben folyton jelen volt, id�nk�nt d�jakkal is kit�ntett�k: volt Baumgarten-d�jas, k�s�bb J�zsef Attila-d�jas, v�g�l Kossuth-d�jas. Val�ban v�g�l, hiszen 80 �ves kor�ban kapta, �s ugyanebben az �vben meg is halt, ugyanolyan k�nnyed eleganci�val, ahogy �lt. Egy este hazament, k�nyelmesen le�lt - ahogy szokta - karossz�k�be. �s m�r halott volt.
Lehets�ges, hogy val�ban � volt nemzed�k�nek legnagyobb �s legmaradand�bb magyar �r�ja.
