Ez a szócikk a magyar irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Király István (egyértelműsítő lap).

Király István
Született	1921. július 15.[1] Ragály
Elhunyt	1989. október 19. (68 évesen)[2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Király Júlia
Foglalkozása	irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953) Állami Díj (1973) Alföld-díj (1986) SZOT-díj (1988)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[4][5]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Király István témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.^[6]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Testvére Király Kálmán. Első felesége: Rohonyi Katalin. Második felesége Landler Mária, Landler Ernő lánya volt.^[7] Lányai: Király Katalin, bölcsész, tanár, szerkesztő és Király Júlia közgazdász, tanár, 2007–2013 a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. 1944-ben tanári diplomát szerzett.

1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1960-ban visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.

Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.

Fő kutatási és tanítási témája Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth-monográfiája és a kései Kosztolányi-monográfia. Komját Aladárról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő – Komját Aladár költői fejlődése).

• Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
• Az első magyar kommunista költő – Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
• Világirodalmi lexikon I–XI. (főszerkesztő, 1970–1989)
• Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
• Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
• Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
• Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
• Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
• Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
• Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
• Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)
• Napló, 1956–1989; utószó Babus Antal, szerk. Soltész Márton; Magvető, Budapest, 2017, (Tények és tanúk, 127.), ISBN 9789631435122
• Petőfitől Tandoriig. Tanulmányok, esszék, interjúk; szerk. Agárdi Péter, Soltész Márton; Osiris, Budapest, 2021 (Osiris irodalomtörténet. Tanulmányok)
• Életútinterjú Király Istvánnal [1989]. Készítette: Széchenyi Ágnes, jegyz.: Katona Ferenc; szöveggond.: Mórocz Gábor. In: Király István öröksége. Írások tőle és róla. Szerk.: Bolvári Takács Gábor. Sárospatak, Zempléni Múzsa Alapítvány, 2021. 11−162.

• A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973)
• Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
• Németh László-emlékérem (1989)

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Kortárs magyar írók
• Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában
• Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Budapest, 2012
• Király István öröksége. Írások tőle és róla; összeáll. Agárdi Péter et al., szerk. Bolvári-Takács Gábor; Zempléni Múzsa, Sárospatak, 2021
• Király István nyomában. Tanulmányok, esszék, emlékek; szerk. Agárdi Péter et al.; Zempléni Múzsa, Sárospatak, 2023
• Széchenyi Ágnes: A hit logikája – Beszélgetés Landler Máriával. Mozgó Világ, XLVIII. évf. (2022. augusztus) Hozzáférés: 2025. július 22.

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)