Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Robert Fico | |
 | |
| 2023-ban | |
| Szlovákia miniszterelnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. október 25. | |
| Köztársasági elnök | Zuzana Čaputová (2019–2024) Peter Pellegrini (2024–) |
| Előd | Ódor Lajos |
| Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 22. | |
| Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič (2012–2014) Andrej Kiska (2014–2018) |
| Előd | Iveta Radičová |
| Utód | Peter Pellegrini |
| Hivatali idő 2006. július 4. – 2010. július 8. | |
| Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič |
| Előd | Mikuláš Dzurinda |
| Utód | Iveta Radičová |
| Született | 1964. szeptember 15. (61 éves)[1] Nagytapolcsány |
| Párt | Csehszlovákia Kommunista Pártja (1986–1990) Demokratikus Baloldal Pártja (1990–1999) Irány – Szociáldemokrácia (1999–) |
| Házastársa | Svetlana Ficová (1988–) |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
| Vallás | vallását nem gyakorló katolikus |
| Díjak | Fehér Oroszlán-rend (2014. október 28., Miloš Zeman) |
 | |
| Robert Fico aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat. | |
Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a baloldali populista[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke. 2006–2010 és 2012–2018 között,[5] illetve 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.
A 2000-es évek óta Szlovákia egyik legmeghatározóbb politikusa: ő vezette leghosszabb ideig kormányfőként az országot; ő nyerte a legtöbb választást; egy alkalommal pártjával abszolút többséget tudott szerezni; és helyrehozhatatlannak tűnő bukás után is vissza tudott térni a hatalomba.[6][7] Tíz évnyi kormányzása alatt ugyanakkor sem jelentős reformok, sem átfogó politikai vízió nem fűződik nevéhez, a napi politikai ügyeket leszámítva nem tudott érdemi eredményt felmutatni.[7] Politikai pozícióját baloldali populistának és sovinisztának minősítik.
1986-ban csatlakozott a Csehszlovák Kommunista Párthoz, majd 1990-ben a kommunista utódpárthoz, a Demokratikus Baloldal Pártjához (SDĽ). 1992-ben választották először parlamenti képviselővé, később 1999-ben megalapította a Smer pártot, ezzel kettészakítva a korábbi pártját. 2005-ben a korábbi pártja beolvadt Fico pártjába. 2006-ban megnyerte a parlamenti választást és megalakíthatta az első Fico-kormányt. A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson az ellenzéki pártok többséget szereztek és leváltották Fico kormányát, azonban Iveta Radičová kormánya 2012-ben összeomlott, és a 2012-es szlovákiai parlamenti választás után újra Fico alakíthatott kormányt. Elindult a 2014-es szlovákiai elnökválasztáson, de alulmaradt ellenfelével, Andrej Kiskával szemben. 2018-ban a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása utáni tömegtüntetések hatására lemondott.[6] A 2023-as szlovákiai parlamenti választást ismét megnyerte, és újra kormányt alakíthatott. Fico első intézkedésként megszüntette Ukrajna katonai támogatását, átvette a jelentős média irányítását, és megszüntette a korrupcióval foglalkozó különleges ügyészséget.[8][9] 2024. május 15-én Juraj Cintula sikertelen merényletet kisérelt meg Fico ellen.[10]
2024 decemberében Fico találkozott Putyinnal, aminek a hatására tömegtüntetések kezdődtek meg Fico oroszbarát politikája és az ország európai irányvonalának megváltoztatása ellen, valamint Fico lemondását követelve.[11][12] A 2024-es ellene elkövetett merénylet után Fico politikája még inkább polarizálódott: retorikájában a szuverenitás védelme és a társadalmi törésvonalak mélyülése dominál, miközben kormányzati intézkedései miatt Szlovákia súlyos nemzetközi elszigetelődéssel és uniós szankciókkal néz szembe.[13]
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sorkatonai szolgálatának végeztével,[14] 1988-ban kötött házasságot egy zsolnai ügyvédnővel és egyetemi docenssel, Svetlana Svobodovával, akivel együtt tanult az egyetemen.[15] A mézesheteket Máltán töltötték, amely sokak szerint csak úgy volt lehetséges, hogy Ficónak erős protekciója volt a kommunista pártnál.[16]
Egy fiuk született, Michal, aki később a közgazdaságtudományi egyetemen tanult Pozsonyban.[17] 2020-ban Michal is megházasodott, két évvel később lánya született, aki Fico egyetlen unokája.[18]
Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél angolul és oroszul.[19]
1984-ben, a Csehszlovákia Kommunista Pártjába történt jelentkezésekor még ateistának határozta meg magát,[20] 2014-ben viszont már vallásos katolikusként nyilatkozott magáról.[21]
Házasságon kívüli kapcsolatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2010-ben és 2013-ban is nyilvánosságra került, hogy viszonyt folytat a titkárnőjével, Jana Halászovával, akinek családtagjai is álláshoz jutottak volna Fico révén különböző minisztériumokban, továbbá Fico közpénzből finanszírozta volna egy közös vacsorájukat.[22]
2020-ban egy másik nővel való viszonya is napvilágra került: Katarína Szalayovát azonosították Fico újabb szeretőjeként, aki az ügyészség alkalmazásában állt és havi 600 eurós fizetése volt, mialatt egy 40 ezer euró értékű luxuskocsival járt.[23] Szalayová később Fico egykori miniszterelnökhelyettesének, Robert Kaliňáknak az alkalmazásába került egy ügyvédi irodában.[24]
Pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkáscsalád gyermekeként született.[7] Édesapja Ľudovít Fico targoncás volt, édesanyja Emília cipőbolti dolgozó.[25] A családban hárman voltak testvérek, ő a másodikként született. Bátyja Ladislav, húga Lucia.
A család egy ideig Nyitrakörtvélyesen élt, és később költöztek át Nagytapolcsányba.
Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. 1984-ben jelentkezett a Csehszlovákia Kommunista Pártjába, ahová két évvel később, 1986-ben fel is vették. Tipikus utánpótláskádernek számított; többször utazhatott nyugatra, apósa pedig a kommunista legfelsőbb bíróság alelnöke volt.[6][7]
1990 januárjától, épp a bársonyos forradalom után, egy rövid időszakot tanulmányi célból az Egyesült Államokban töltött.
1990-ben a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja lett. 1992-ben választották először parlamenti képviselővé.[6][7] A párt alelnöki posztjáig emelkedett, a szlovák igazságügyi minisztérium jogi intézetének helyettes vezetője és Szlovákia képviselője lett az Emberi Jogok Európai Bíróságán (1994–2006). 1995-ben a pártelnökségért is indult, de visszalépett (állítólag zsarolás hatására).[6][7]
Fico már az 1990-es években észrevetette magát magyarellenes megnyilvánulásaival. Az 1998-as kormányalakításkor pl. az alakuló új koalíció vezető politikusai közül szinte egyedüliként a négypárti koalíció helyett hárompárti koalíciót javasolt, a kormányból ugyanis a Magyar Koalíció Pártját (MKP) kihagyta volna, amely előtte nem sokkal jött létre három magyar párt egyesülésével. Az volt az ürügye, hogy az MKP a Beneš-dekrétumok megnyitását fogja követelni, ezért szerinte inkább ellenzékben kellene hagyni a magyarokat.[26]
Célját nem érte el, négypárti kormány alakult 1998-ban. Fico akkori pártja az első Dzurinda-kormány mögötti koalíció második legerősebb ereje lett, de Fico, hiába volt a baloldal legnépszerűbb politikusa, nem kapott pozíciót.[6][7] 1999-ben az SDĽ szétszakadt, és ekkor Fico megalapította a Smert, melyet harmadikutas pártként határozott meg, mivel a baloldali tér foglalt volt és lejáratottnak is számított.[6][7] A korábbi miniszterelnök Vladimír Mečiar pártjában csalódott privatizátorok, oligarchák egy részét meggyőzte róla, hogy a Smert is támogassák, így biztosította annak pénzügyi hátterét.[7] A 2002-es választáson 13,5%-os eredménnyel a harmadik helyen végzett, és ellenzékbe került,[6] ami csalódást keltő eredmény volt számára.[7]
A jobboldali második Dzurinda-kormány szerkezeti reformjait a magát már hivatalosan szociáldemokrata pártként meghatározó Smer baloldali populizmussal támadta, ami sikeresnek bizonyult.[7] Fico karizmatikus politikus, aki éveken keresztül fáradhatatlanul járta az országot. Sokat épített az elégedetlenségre az intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt hatása miatt, és gyakran pengetett kisebbségellenes húrokat, elsősorban a magyarok ellen.
A Vladimír Mečiarhoz fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan időszak, amikor közeledni próbált Mečiar pártjához – amely 2006-ban is a törvényhozásba került –, de súlyos megjegyzések is elhangzottak közöttük (például egy ízben Mečiar reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)
Első kormányzása (2006–2010)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 2006-os szlovákiai parlamenti választáson, június 17-én a Smer a szavazatok 29,1%-át nyerte el, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda addigi miniszterelnök pártját, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniót (SDKÚ). A Smer 50 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Fico ezután elfoglalhatta a kormányfői széket.[6]
A 2006-os év egyik legismertebb „Google-bombája” volt, amikor a „populista” szó keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico honlapjára mutasson.[forrás?]
Malina Hedviget 2006 augusztusában ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.[27] Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott.[28] Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.[29]
Kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be.[6] Kormánya az önkormányzatok finanszírozását 2006 őszén úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.[30] 2007-ben megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokat.[6][31] 2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek.[32][33] A szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát,[6][34] a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek,[35] 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt[36] és 2010-ben betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét.[6][37]
2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. A szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.[38]
Szlovákia ebben az időszakban vált a Schengeni rendszer (2007) és az eurózóna (2009) részévé, de ez alapvetően még a Dzurinda-kormány érdeme volt.[7]
Pártja az első helyen végzett a 2010. június 12-én tartott választáson és június 14-én Ivan Gašparovič köztársasági elnök Ficót bizta meg kormányalakítással.[39] Fico a megbízást elvállalta, de nem sikerült biztosítania a parlamenti többséget, így végül ellenzékbe vonult.
A 2012-es szlovákiai parlamenti választáson a Smer abszolút többséget szerzett, ami először sikerült egy pártnak az ország történetében.[6]
.jpg&mode=clean)
Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó politikai kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket egy ideig nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migrációval szembeni kommunikáció.[6] Ugyanakkor – bár a V4-es találkozókon kritizálta az európai uniós bürokráciát – az Európai Tanácsban az európai együttműködés feltétlen hívének mutatta magát, és Szlovákiát az uniós mag részévé kívánta tenni.[7]
2014-ben indult az elnökválasztáson. Az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezve jutott be a második fordulóba, ott azonban már jelentős vereséget szenvedett riválisától, Andrej Kiska független jelölttől.[7][40]
2018-ban az Alkotmánybíróság élére való távozását készítette elő, ám ezt keresztülhúzta a Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása utáni belpolitikai válság.[7] Kuciak, aki adócsalásokat tárt fel főleg, Fico pártjának, a Smer-SD-nek és az olasz maffiának a kapcsolatát feltáró cikken dolgozott, amikor 2018. február végén meggyilkolták őt és menyasszonyát nagymácsédi otthonukban.[5] A gyilkosság után rengeteg nyomozati anyag, bizonyíték jutott a sajtóhoz, melyek szerint a szlovák állam lényegében bűnszervezetként működött.[41] Ennek hatására tüntetéssorozat tört ki Szlovákiában, és március 13-án először belügyminiszter, majd két nappal később, -én maga Fico is benyújtotta lemondását. Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlenné váltak.
Negyedik kormányzása (2023−)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2023-as előrehozott választást megnyerve, koalíciós kormány élén (Smer–SD, Hlas–SD, SNS) 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke lett. A 2024-es szlovákiai elnökválasztáson jelöltjét, Peter Pellegrinit elnökké választották.[6][41] Győzelmük után elkezdték lebontani azokat az intézményeket, illetve eltávolítani vezetőiket, amelyek a Kuciak-gyilkosság utáni nyomozást vezették, az ez ellen tiltakozó ellenzékieket pedig hazaárulónak és háborúpártinak nevezték.[41]
A 2023-ban kezdődött negyedik miniszterelnöki ciklusa során Fico visszatért a korábbi, radikálisan magyarellenes politikájához. Ennek jegyében 2024 őszén a szlovák nyelvtörvény további szigorítását helyezte kilátásba Fico kormánya: az elkészített törvényjavaslat szerint a civil légi közlekedés, a tengeri hajózás, a belföldi hajózás, a vasút és a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a közforgalmú utak, az elektronikus kommunikáció területén, a postákon és az irányított űrtevékenységek során az „államnyelv” használatos. Kivétel itt kizárólag a légi közlekedésre vonatkozik, amelynek nemzetközileg elismert nyelve az angol, és ezt konkrét európai uniós jogszabályok is szabályozzák. Nem sorolják a kivételek közé, hogy kisebbségi nyelvet lehetne használni a postán, a vasúton vagy az autóbuszokon. Így a törvény alapján többek között a postai alkalmazottak, a buszsofőrök és a kalauzok is kötelesek lesznek kizárólag szlovákul kommunikálni. Ha nem így tesznek, azzal súlyos birságra számíthatnak. A birság összege pedig drasztikusan emelkedik: magánvállalkozók esetében 1000-től 10 ezer euróig kívánja emelni Fico kormánya a bírság összegét, jogi személyek esetében pedig 5000-től 15 ezer euróig. Ha pedig ismételten megsérti valaki két éven belül ugyanazt a rendelkezést, akkor a felső határ immár 12 ezer, illetve 20 ezer euróra módosul – ez esetben pedig már nincs előzetes figyelmeztetés.[42]
2025 decemberében pedig a szlovák parlament olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely alapján ha valaki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható.[43]
Merénylet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2024. május 15-én, Nyitrabányán meglőtték a miniszterelnököt, akit ezt követően kórházba szállítottak.[44][45] Az elkövetőt, Juraj Cintula lévai amatőr írót, költőt[46] a helyszínen letartóztatta a rendőrség. A szemtanúk sebeket a miniszterelnök mellkasán és fején láttak.[44] A belügyminisztérium megerősítette, hogy a lövöldözés egy merénylet volt.[47] Helyi idő szerint 16:00 körül Fico Facebook-oldalán megjelent egy poszt, hogy a miniszterelnök életveszélyes állapotban van és, hogy helikopterrel Besztercebányára szállítják.[48] 2024. május 19-én azonban a besztercebányai kórház helyettes vezetője bejelentette, hogy „egyelőre elmúltak a legrosszabb félelmek”, azaz már túl van az életveszélyen,[49][50] de a felépülése akár eltarthat 2024 végéig is.[51] 2024. május 28-án a besztercebányai kórház egy közleményt adott ki, melyben kijelentették, hogy Fico „állapota lassan, de folyamatosan javul”.[52]
Magyar vonatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott; ezek közé tartozott Malina Hedvig megverésének eltussolása és a nyilvánosság előtt történt meghurcolása, a magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok megerősítése, a szlovák nyelvtörvénynek a magyar nyelvhasználatot korlátozó módosítása, Sólyom László akkori magyar államfő kitiltása Szlovákiából, a kettős állampolgárság betiltása, emellett szintén az ő kormányzása alatt történt a dunaszerdahelyi szurkolóverés is.[6]
Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó politikai kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, azonban – bár jelentősebb számban további súlyos magyarellenes intézkedéseket egy ideig nem vezettek be − a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migrációval szembeni kommunikáció.[6]
A 2023-ban kezdődött negyedik miniszterelnöki ciklusa során azonban Fico visszatért a korábbi, radikálisan magyarellenes politikájához. Ennek jegyében 2024 őszén a szlovák nyelvtörvény további szigorítását helyezte kilátásba Fico kormánya: az elkészített törvényjavaslattal be kívánják tiltani a magyar nyelv használatát az elektronikus kommunikációban, a tömegközlekedésen és a postákon.[42]
2025 decemberében pedig a szlovák parlament olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely alapján ha valaki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható.[43]
Történelemhamisító tevékenysége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután Robert Fico meghirdette az ún. „észszerű historizmus” koncepcióját 2009-ben,[53] a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra, és fokozatosan a „nemzeti büszkeség” szellemében.[54][55] Ez Eduard Krekovič régészprofesszor, Elena Mannová történész és Eva Krekovičová etnológus szerint semmi más, mint a történelem hamisítása.[55] Az ilyen új találmányok például Nagymorávia, mint a „(ős)-szlovák” állam, vagy az „ős-szlovák” kifejezés maga,[55] sok olyan „hagyománynak” a felelevenítésével együtt, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt.[55]
A koncepció kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a „proto-szlovák”, azaz az „ős-szlovák” kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincsen tudományos alapja.[56] Miroslav Kusý filozófusprofesszor kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megalapozatlan retorika használatával Fico célja a nemzeti öntudat erősítése a történelem meghamisításán keresztül.[57] Ennek következtében az „észszerű historizmus” koncepció keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér az egész Európában elfogadott történettudományi konszenzustól. A szlovák történelem „nemzeti érzés” szellemében átírt verziója negatívan hatott a magyar–szlovák kétoldalú kapcsolatokra, és a mai napig akadályozza a közös magyar–szlovák történelemkönyv megszületését, ahogy az a francia–német esetben történt.
Kritika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a SMER oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlenné váltak.[7]
A 2020-as években kritizálják – az Orbán-rendszerhez hasonló átalakításai [58][59] – a szlovák közmédia (korábbi RTVS, új nevén STVR) állami kézbe vétele és kormányzati propagandacsatornává alakítása,[59] valamint a civil szervezetek külföldi támogatásait megbélyegző (orosz-magyar mintájú) törvénytervezetek miatt. A nemzetközi jogvédők (pl. Riporterek Határok Nélkül) a rendszerváltás óta a szlovák demokrácia legsúlyosabb válságáról beszélnek.[60][61]
2026 májusában az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) egy olyan állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amely közvetlenül Robert Fico kormányának intézkedéseit bírálja, és az EU-s támogatások megvonásával fenyegeti Szlovákiát a jogállamisági normák megsértése miatt.[13] A dokumentum bírálta a Fico-kormány igazságügyi reformjait (különösen a különleges ügyészség megszüntetését és a Büntető törvénykönyv módosítását), a közmédia átalakítását, valamint a civil szervezetek elleni fellépést, mivel azok az uniós alapértékek szisztematikus megsértésének kockázatát hordozzák magukban.[13] A LIBE felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg Szlovákiával szemben a jogállamisági feltételrendszeri eljárást, ami a Szlovákiának járó uniós források és kohéziós alapok befagyasztásához vezethet. Emellett a jelentés – magyar szempontból kiemelten – bírálta a Beneš-dekrétumok mindmáig (2026/05) hatályban lévő diszkriminatív alkalmazását is, amellyel a szlovák állam földterületeket koboz el a szlovákiai magyar kisebbség tagjaitól.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Report on Panel #1 / Mapping European Populism: Populist Authoritarian Tendencies in Central and Eastern Europe, and Challenges to the EU – ECPS" (amerikai angol nyelven). 2022. április 26. Hozzáférés: 2022. december 25..
- ↑ "The Case of Smer Party in Slovakia". ECPR General Conference. 2015. augusztus.
- ↑ "Direction – Slovak Social Democracy party (Smer-SD)". Clean Energy Wire. 2021. június 30. Hozzáférés: 2022. december 25..
- 1 2 3 Lemondott Fico - index, 2018.03.15.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Veczán Zoltán (2024. május 15.). "Ellenfélből barát, győztesből meglőtt áldozat – íme Robert Fico portréja" (magyar nyelven). Mandiner. Hozzáférés: 2024. május 15..
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Mózes Szabolcs (2019. március 6.). "A menekülő vezető – Robert Fico portréja" (magyar nyelven). Mandiner. Hozzáférés: 2024. május 15..
- ↑ https://www.politico.eu/article/slovakia-eu-rule-of-law-prime-minister-robert-fico/
- ↑ https://www.szabadeuropa.hu/a/az-uj-szlovak-kormany-elutasitotta-ukrajna-tovabbi-katonai-tamogatasat/32676386.html
- ↑ https://www.bbc.com/news/articles/cg6761ggxz1o
- ↑ https://infostart.hu/tudositoink/2024/12/23/robert-fico-vlagyimir-putyinnal-jart-moszkvaban
- ↑ https://hvg.hu/vilag/20250124_szlovakia-robert-fico-tuntetes-lemondas
- 1 2 3 4 Gergő, Molnár (2026. május 21.). "Üzenet Szlovákiából: Nem vagyunk hajlandók takargatni Fico gazemberségeit". index.hu. Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ „Budúci premiér – sólový hráč s fotografickou pamäťou“ Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hospodárske noviny
- ↑ Robert Fico’s family: who is the wife Svetlana Svobodová and son Michal Fico – Fires Calaf
- ↑ „Ficova svadobná cesta na Maltu musela byť v záujme režimu“ – Pravda
- ↑ Ficov syn šéfuje smeráckej firme, ktorá zabezpečuje kompletný servis pre stranu – Plus 7 Dní
- ↑ OBROVSKÉ NADŠENIE v strane Smer: Ficovi sa narodila vnučka! AHA, aké PREKVAPIVÉ meno jej dali – Jeden Deń Plus
- ↑ Robert Fico – Government office of the Slovak Republic
- ↑ Fico v prihláške do KSČ: Som prísny ateista – Domov
- ↑ Confusion arises over Fico’s religious background – Slovak Spectator
- ↑ Kupcová, Halászová, Trošková: ZASPOMÍNAJTE na fešné spolupracovníčky okolo Roberta Fica – Plus 7 Dní
- ↑ Žila ako boháč zo 600 eur: Fico na svadbe ukázal kontroverznú priateľku – Plus 7 Dní
- ↑ Robert Kaliňák na rovinu: Prečo som zamestnal Ficovu priateľku! Silné slová exministra – Nový Čas
- ↑ Robert Fico, Szlovákia régi-új miniszterelnöke – Kitekintő
- ↑ Mózes Szabolcs (2022. április 4.). "Fico útja az abszolút hatalomig" (magyar nyelven). Új Szó.
- ↑ Ficoék szerint nem volt magyarverés Nyitrán Archiválva 2013. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszabadság, 2006. szeptember 13.
- ↑ "Vádat emeltek Malina Hedvig ellen". origo.hu. 2007. május 14. 2023. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 4..
- ↑ "Nagy a felháborodás, pedig mi tudjuk, semmi új a nap alatt". ma7.sk. 2020. szeptember 3.
- ↑ "Eldőlt: kisemmizik a déli településeket". bumm.sk. 2006. november 23.
- ↑ "Döntött a szlovák parlament: érinthetetlenek a Benes-dekrétumok". infostart.hu. 2007. szeptember 20.
- ↑ "Győriek a dunaszerdahelyi pokolban". 2008. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 4..
- ↑ "Amatőr felvételek a meccsről: a kommandós ok nélkül ütött?". 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. november 4..
- ↑ "Jóváhagyták a bírált szlovák nyelvtörvényt". index.hu. 2009. június 30.
- ↑ "A miniszter ellenáll: a tankönyvekbe nem kerülnek be a magyar helységnevek". infostart.hu. 2008. szeptember 23.
- ↑ "Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából". index.hu. 2021. augusztus 21.
- ↑ "Villámgyorsan válaszoltak a szlovákok". index.hu. 2010. május 26.
- ↑ "Becsomagolták a nácinak tartott szlovák szobrot". index.hu. 2010. július 20.
- ↑ "Gašparovič Ficónak adott kormányalakítási megbízást". 2010. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14..
- ↑ Iván András (2014. március 29.). "Fico hatalmas pofonba szaladt bele". Index. Hozzáférés: 2014. március 30..
- 1 2 3 Magyari Péter (2024. május 17.). "Kevesen hiszik, hogy Fico vére elmossa a gyűlölet politikáját" (magyar nyelven). Válasz Online. Hozzáférés: 2024. május 17..
- 1 2 Szalay Zoltán (2024. november 5.). "Így néz ki Šimkovičová nyelvtörvénye: hússzorosára emelt bírságok, mindenhol első helyen a szlovák, a postán nem lehetne magyarul beszélni" (magyar nyelven). Napunk.
- 1 2 Kollai István (2025. december 15.). "Beneš-dekrétumok: a hivatalos Magyarország hallgatása szégyen" (magyar nyelven). Válasz Online.
- 1 2 "Slovak PM Robert Fico in hospital after shooting". www.bbc.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 15..
- ↑
- ↑ Poroknovec Erik (2024. május 15.). "A lévai amatőr költő, aki politikai pályára lépett volna - kicsoda Juraj Cintula?" (magyar nyelven). Paraméter. Hozzáférés: 2024. május 15..
- ↑ "Slovakia PM shooting live: Robert Fico in hospital after being shot". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 15..
- ↑ "PM in a 'life-threatening condition'". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 15..
- ↑ Jelinek Anna (2024. május 19.). "Túl van az életveszélyen Robert Fico". 444.hu. Hozzáférés: 2024. május 19..
- ↑ Bakró-Nagy Ferenc (2024. május 19.). "Fico túl van az életveszélyen, a szlovák rendőrség újabb kommentelőket vett őrizetbe". Telex. Hozzáférés: 2024. május 19..
- ↑ Kozics Júlia (2024. május 26.). "Kiderült, mikorra épülhet fel Robert Fico". Index. Hozzáférés: 2024. május 27..
- ↑ "Folyamatosan javul Robert Fico állapota". RTL. 2024. május 28. Hozzáférés: 2024. május 29..
- ↑ Fico nehezíti a Smer helyzetét. Ujszo.com. 2008. jan. 9.]
- ↑ Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator, July 31, 1996
- 1 2 3 4 Eduard Krekovič, Elena Mannová, Eva Krekovičová: Mýty naše slovenské, Bratislava, AEPress, 2005, ISBN 8088880610
- ↑ "Népszabadság Online: Fico: Szvatopluk volt első királyunk". 2008. szeptember 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 5..
- ↑ "MN Magyar Nemzet". 2011. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 5..
- ↑ Bence, Inkei (2025. június 3.). "Magyar mintára készült, de a szlovákiai magyar szervezeteknek árthat leginkább Ficoék civiltörvénye". 444. Hozzáférés: 2026. május 21..
- 1 2 "Robert Fico's media law: a populist attack on public broadcasting - Democratic Erosion". democratic-erosion.org (amerikai angol nyelven). 2025. április 28. Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ "Slovakia must withdraw public broadcasting bill that makes a mockery of European requirements | RSF". rsf.org (angol nyelven). 2024. március 15. Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ "Slovakia: Via Iuris, MEMO 98, Transparency International and RSF file complaint over lack of impartiality and pluralism in public broadcaster's TV news coverage | RSF". rsf.org (angol nyelven). 2026. április 27. Hozzáférés: 2026. május 21..
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Smer honlapja (szlovákul)
- The Slovak Spectator interjú (angolul)
- Fico példaképe egy haramia – Index, 2008. január 3.
- Fico útja az abszolút hatalomig – Új Szó, 2012. április 4.
| Előző Mikuláš Dzurinda |
Szlovákia miniszterelnöke  2006. július 4. – 2010. július 8. |
Következő Iveta Radičová |
| Előző Iveta Radičová |
Szlovákia miniszterelnöke 2012. április 4. – 2018. március 22. |
Következő Peter Pellegrini |
| Előző Ódor Lajos |
Szlovákia miniszterelnöke 2023. október 25. – |
Következő hivatalban |
